Egészség mindenek felett

A családban mindenkinek megvan a maga szerepe.Van aki bevásárol,más a kert rendjéért felelős.Stb
Ugyanúgy a család egészségét is valaki a kezében tartja.Gyakran a nagyi, édesanya,de nem ritka eset amikor az édesapa a család egészségőre.
De mi van,ha nincs ennek felelőse?

A magyar családok értékrendjében első helyen áll az egészség-szólnak a statisztikák.
Állásinterjú alanyaimat megkérdeztem,mi a legfontosabb számukra az életben. Esetek 80%-a az egészséget,20% pedig a szeretetet és a megfelelő anyagi körülményeket jelölte meg.
Egy másik tanulmány szerint menedzserek nyilatkoztak számukra fontos értékekről.
A sorrend a következő
1. Egészség
2. Lelki béke
3. Siker
4. Család
3. Pénz
Az ember azt hinné,hogy egészségesen élünk a fenti besorolás alapján. Amikor azonban rátekintek a hazai halálozási adatainkra,akkor döbbenek meg igazán. Az EU-ban élen járunk a szív és keringési betegségekből adódó halálozásban. Sőt az EU átlagnál háromszor magasabb.
Hogy is van ez?
Lehet, hogy azért jelöljük egészségünket első helyen,mert egyre kevesebb egészséges ember van a környezetünkben?
A magyar mentalitás nem szűkölködik a panaszkodással.Elég feltenni a szokásos "Hogy vagy ?"- kérdést, és máris szembesülünk azzal a nagy adag problémahalmazzal,ami kísértetiesen hasonlít egymásra. Munkahelyi stressz, vérnyomásbetegség, szervi problémák, anyagi gondok.
Lehet, hogy tehetnénk ellene valamit? Lehet, hogy változnunk kellene? Ehhez viszont új ismeretekre van szükség. Tájékozódni és tájékoztatni.
Minap hallgattam egy kitűnő előadást Dr. Túrzó Sándor PHD tudományos munkatárstól ,aki elmondta,hogy kb.10 éve a finnek halálozási rátájáta szív és keringési betegségek terén közel hasonló volt a magyarokéhoz (Lásd. Népegészségügyi portál)
Zöldség és gyümölcsfogyasztás népszerűsítésével, tudatos prevencióval, az erre kiírt versennyel sikerült visszaszorítani azt. Az ebből eredő halálesetek száma kb. a felére csökkent a korábbi ,versenyt megelőző időszakhoz képest.

Hát nem csodálatos?
Egyszerűen csak annyit tettek, hogy több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztottak. tehát tudatosabban étkeztek.

Ezt mi is meg tudjuk tenni. Ja, nincs időnk, rohanunk? Ki készíti el az ételeket? Kinek van ideje nap, mint nap erre? Ez jó kérdés!
Ma a dolgozó családanya is több műszakot vállal,hogy ki tudja fizetni növekvő energia és élelmiszer árak mellett intenzíven emelkedő hiteleinek törlesztő részleteit.
Apa? Ő is dolgozik.Több műszakban.ha vállakozó annál kevésbé ér rá.Menedzser? Napi 12 óra toppon. Hát persze,hogy nincs ideje. Egyébként is bekap egy szendvicset- mondván este 10 óra után eszik meleg ételt.

Ja! Üzleti ebéd?Valószínű itt kevesebb hangsúlyt kap a zöldség az étlapon És ez így megy napról-napra hétről-hétre. Hónapról,hónapra, és évről évre. Egyszer csak jelez a szervezet,és javításra szorul. Tehát probléma van ezzel.
A jó hír az,hogy a megoldás közel van. Több cég is felismerte, hogy a gyors életmódot praktikus eszközökkel, ha úgy tetszik vitaminokban és ásványi anyagokban koncentrált ételekkel lehet kiszolgálni. Ilyen pl egy gyümölcs, ill. zöldségkoncentrátum.

Választás a kezünkben van, egészség és betegség , gazdagság és szegénység, öröm és bánat között.

“Mi magunk legyünk az a változás, amelyet látni szeretnénk a világban.”(Mahatma Gandhi)

http://de.youtube.com/watch?v=KSxsvvfG2Q0http://

A változás állandó

Ki tart velem?
Lépj be ezen a kapun! Belépési jelszó: Akarom....

Sokan beszélnek vágyaikról. A gazdag élet, sok pénz, szép ruha, kényelmes lakás, új autó, biztos bevétel,
varázslatos nyaralás, együtt a család, és egészség, és nyugalom, és béke, és boldogság. Csak beszélnek, álmodoznak róla.

Sokan nem ismerik vágyaikat. Beszélgetés közben gyakran megkérdezem partnereimet mi a céljuk, mit szeretnének elérni a közel jövőben? Több mint a fele nem tud konkrét válaszokat adni.

Miközben kutatok ennek oka után, megakad a szemem egy íráson Kovács Zsuzsa tollából (Menedzsment Fórum)."Lelki és testi roncs a magyar dolgozók többsége" címmel. A következőket olvashatjuk ebben:
"A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet felmérése szerint minden ötödik felnőtt lakos az idült stressz állapotában van.Ennél sötétebb képet fest a Gordio Tanácsadó Csoport 2004-es felmérése, amely szerint minden második magyar dolgozó magas munkahelyi stressznek van kitéve. További negyven százalék közepes mértékű stressztől szenved, vagyis majdnem minden magyar érintett a fejlett ipari országok népbetegségében....
" A krónikus stressz egyik fontos forrása a munkahely, de emellett nálunk más tényezők-mint bizonytalanság, másoktól való lemaradás és frusztráció érzése, általános értékválság- is szerepet játszanak abban, hogy az aktív korú lakosság, különösen a férfiak fokozottan veszélyeztettek a stressz szempontjából. "A magyar férfiak halálozási rátája rosszabb, mint 1930 körül voltak.

Az egyre mélyülő gazdasági válság tovább erősíti a problémát. Így nem csodálkozik az ember azon, hogy a beszélgető parnereim egy része egyetlen célt lát maga előtt: Megtartani mindenáron munkahelyüket.
Sok esetben azonban ez nem rajtuk múlik. Leépítésekkel valamint a vállalatok megszűnésével nő a munkanélküliek száma. Nos , így nem csodálkozom azon, ha beszélgetés tárgya leggyakrabban a munkahely, megélhetés, pénz, biztonság témakörét boncolgatja.

Változás.
...ami mindig állandó körülöttünk az a változás.

Milyenek is vagyunk mi magyarok?
Egyik szociológiai felmérés/GfK Hungária/szerint a magyarországi célcsoportok mérete összehasonlítva 10 Kelet-európai ország lakosságával némiképp magyarázatot ad a változásra való hajlandóságunkra. Az állandóságra való törekvésünk sokkal erőteljesebb, berögződött viselkesési mintákat tükröz a többi, a felmérésben részt vett ország polgárainál.
Az új, fortélyos, varázslatos világban történő mozgásunk, messze alulmarad szomszédjainknál, következésképpen a változásra és változtatásra való hajlamunk is. Talán ez a magyarázata állandó elégedetlenségünknek, a népbetegségnek számító depressziónak, az élenjáró szív és keringési megbetegedésekből eredő halálokoknak, a nagyarányú daganatos megbetegedéseknek?
Egy amerikai gyermek szülei mellett az örökös változást éli, és az erre mutató viselkedésmintákat tanulja meg. Nem ritka az olyan család, ahol a szülök egy kevésbé sikeres vállalkozás után, újabbal próbálkoznak.Keresik kutatják az új lehetőséget,vágnak bátran bele.
Ezzel szemben a magyar családok 78%-a konzervatív,állandóságra törekvő,az új befogadását nélkülöző mintákat látó gyermekeit a poroszos nevelési stílusú oktatási rend sem segíti az erre való felkészítésben.

Tehát feladat van bőven. Megoldás mindig követi a problémát!
Lehet, hogy nem kellene kétségbe esni egy megszűnt munkahelytől, mert van egy, az előzőnél jobb lehetőség?
Ki tart velem? Csak egyetlen szó: Akarom és a kapu nyitva, ahol ,olyan fejlődés lehetősége vár amiről nem is álmodtunk?
Ki tart velem ?