Éppen most, amikor a világgazdaság a megtorpanás után egy hátraarcot csinált? Most, amikor recesszió van? Joggal teszi fel a kérdést az ember ma Magyarországon.Recesszió.
Akik korábban nem ismerték e fogalmat, mára pontosan tudják mit is jelent. Velejárója a burkolt és nyilt bércsökkentések, munkaadói hozzájárulások csökkentése. Üzemek és gyárak, szolgáltatók sorra zárják be kapuikatA munkahelyek megszűnésének aránya lényegesen magasabb az új munkahelyek létrejöttéhez képest.
A társadalmi hangulatot a bizonytalanság érzése járja át.Az emberek tanácstalanok, frusztráltak.
" - Nem tudni, mikor szünik meg a státuszom a munkahelyemen. -hallom a telefonban az egyik ismerősömtől.
- Nem baj, - mondom- én tudok egy jobb lehetőséget-folytatom, lelket öntve beszélgetőpartnerembe, és boldogan idézem a 20. század nagy gondolkodójának, A. Einsten szavait ... a nehézségek közt mindig ott a lehetőség."
Egyik tv- adásban egy betelefonáló kétségbe esetten kért tanácsot a műsorvezetőtől devizahitele törlesztő részletének drasztikus emelkedése miatt:
"- Mit tanácsol, mit tegyek, hogy hitelem növekvő díját fizetni tudjam?
A válasz a következő volt:
"-Többet kell dolgozni a jövőben..."
Majd bevillan egy kép a 70-es és 80-as évek magyar munkavállalójának szokásairól.
Ismerős kérdések fogalmazódnak meg bennem:
Eddig talán nem dolgoztunk eleget? Világunk a korábbi évtizedekben is attól volt hangos, hogy a magyar, akár három műszakban is dolgozik, illetve több mellékállást vállal a megélhetésért. Lehet még ennél többet dolgozni?Mikor?
Egy nap 24 órából áll! Egyértelműnek látszik a válasz. Nem lehet többet dolgozni, de lehet másképp dolgozni! Olyan munkával,ami ugyanazon idő alatt több jövedelmet biztosít családjaink számára.
Ne többet, hanem másképp dolgozzunk!
Hatékonyabban.Időnk átszervezésével, tervezésével, önmagunk sokszorosításával.
Bejegyzések
