2008.december 20. 12h -Szia Gabikám! - szólok határozottan a mobilomba.
-Szia Erzsike! - válaszol álmosan, halkan. Akkor ébred. A találkozó időpontját egyeztetjük, majd abban maradunk, hogy egyedül jön át Kecskemétre imádott "kis mercijével", mert sürgős dolga akadt. "-Jó, akkor várunk 2 órára az étteremben, mert fél háromkor tálalják az ebédet!"- és útba igazítom.
Nézzük csak minden megvan? Ajándékok, üdvözlő kártyák,magnó, karácsonyi zenei anyag...stb Hoppá, gyertyákat kell vennem, mert ez nélkülözhetetlen kelléke a délutánnak. Sajnos azonban az üzletben csak mécses van, így be kell érnem ezzel. Ez nem véletlen - gondolom magamban. Sietek Évihez,majd Sebók Palit és Zsókát vesszük fel otthonuk előtt. Vidáman, várakozással teli indulunk négyen Kecskemét felé.
Egy kellemes délutánt tervezünk eltölteni klubtársaimmal . Élvezni a karácsonyi hangulatot, kifejezni egymás iránti tiszteletet és szeretetet, érezni az összetartozás erejét. Igazán jól a szívével lát az ember. A karácsonyban az a jó, hogy csak a szívünkkel látunk, tisztán , pózok nélkül. Önmagunk vagyunk.
Tehát pontban fél kettőkor megérkezünk az étteremhez. Gyönyörű, terített asztal fogad. A szabálytalan ablakon át beszűrődő kora délutáni napfény kiemeli a helység faborítását. A rusztikus berendezés otthonosságát karácsonyi dekoráció, az asztaldíszek, és a színes fenyőfa fokozzák. Béke honol itt. Örömmel látunk az előkészítés utolsó fázisához. Ellenőrzöm a forgatókönyvet. Kiválasztjuk Zsókával a zeneszámokat a köszöntő mellé, majd a magnót beállítom. Jaziniczky Évi büszkén teszi ki az asztalra erre az alkalomra készített asztaldíszét. Utasársaim mécseseket helyeznek a tányérok elé.
Hamarosan érkezik Major Laci csapatával. Jó látni a zsongást az asztalok körül. Miközben babrálok a lejátszóval, felpillantok a sarokból. Újabb vendégek. Lakatos család két tagja "kabátol le."A finom elegancia, mosolygós arcok, kézfogások, üdvözlő szavak szófoszlányai sietetnek. Nem akarok a kedves tömegből kimaradni, és a csoportosulás felé tartok, mire kezem beleakad a táskámban domboruló fényképezőgépbe. Néhány gyors kattintás, de csak a tömeg háta marad. Feladom, hogy jó képeket készítsek, fontosabb őket közelről látni, ahogyan egymásnak örülnek, és az üdvözlők közé vegyülök.
Lakatos Laci és felesége, Marika zenei CD-vel lepnek meg. A gyönyörű karácsonyi dallam gyorsan átírja a tervezett zenei hanganyagot. Ez az angyalok műve - jegyzem meg magamban. Az emelkedett hangulatot fokozza a lemezről felcsendülő négyszólamú férfivokál égi hangja. Körbeüljük a nagyméretű, fehérterítékes karácsonyi asztalt. Az eufórikus hangulatban többen fényképezőgépük után nyúlnak. Egy kattintás, két kattintás. "- Gyerekek, most egy karácsonyi csíz az utódoknak!"- kiáltom és következik a harmadik kattintás. Így készül el a csoportkép az ünnepi asztal mögött.
Nézem az arcokat. Gyermeki arcok. Elégedettséggel és várakozással teli.
Most én következek: Beszélek a karácsonyról, a családi összetartozásról, a család erejéről és a munkánkról. Arról, hogy a piaci válság mindenki számára tartogat felemelkedési lehetőséget “Az összevisszaságban találd meg az egyszerűséget, a hangzavarban a harmóniát. A nehézségek közt mindig ott van a lehetőség.” (Albert Einstein)
Arról, hogy csak a mi döntésünktől függ sodródunk-e a válsággal, vagy közösen dolgozunk a felemelkedésen. “Mindenki tudja, hogy bizonyos dolgokat nem lehet megvalósítani, mígnem jön valaki, aki erről nem tud, és megvalósítja.” (Albert Einstein)
Egy rövid karácsonyi mese követi. A hit, a béke, a szeretet és remény, a négy adventi gyertya megható története ez. Felpillantok. Arcokon megilletődöttség. Csillogó tekintetek könnyeket sejtetnek. Jómagam is küzdök velük. Magasba szállnak a tiszta érzések, a lelkesedés. az otthon érzés, a katarzis , a "szívek összeérnek." Jó, hogy együtt vagyunk.
Add tovább a lángot...Meggyújtjuk a mécseseket. Fényében boldog lendületet kap a pezsgőspohár. A koccintás tiszta dallamában hallani a jókívánságokat, a boldog üdvözléseket, felállásra ösztönözve a koccintókat. Megindul asztal körüli útjára a Szeretet. Különleges hangok kelnek most életre. Több szólamban érkezik hozzám több helyről, csodálatos örömszimfóniát alkotva a térben.
Az izgalom fokozódik. Ajándékok következnek. Elmaradt névnapok, születésnapok kerülnek pótlásra. Üdvözlő kártyákat és "meglepi" -t tartogat a nagy boríték. Gabi kitörő lelkesedéssel ad hangot új rangjával felcímkézett , finom nedüt tartalmazó palacknak. Nagyon boldog.
Az ízletes ebéd alatt áhítatosan hallgatjuk a csodálatos ünnepi zenét. Hagyjuk egymás gondolatait szárnyalni. Megható pillanatok.Majd jóízű történetek kerekednek a régmúltból. Tréfa és nevetés veszi át az irányítást. Jó volna megállítani az időt.
A találkozó a vége felé közeleg. A búcsú előtt még néhány "elfeledett" ajándék gazdájához kerül.
Hálát érzek. Köszönöm mindenkinek.
Bejegyzések
